Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Richter iparvágány

2016.06.17

2014-ben bontották el a forgalom megszüntetéséig Kőbánya teherpályaudvarról kiszolgált iparvágányt. A Richter Gedeon-féle gyógyszeripari cég iparvágánya volt a legnagyobb forgalmú a még üzemelő három vágány közül, melyet a Kőér utca és Pestszentlőrinc állomás között húzódó vontatóvágányról szolgáltak ki.

Az iparvágány a 2762. szelvényben ágazott ki a Pestlőrinc–Kőbányateherpályaudvar vontatóvágányból. A Vaspálya utcát és a Gyömrői utat keresztezve a Kőbányai Gyógyszerárugyár – korábban Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, mai nevén Richter Gedeon Nyrt. – Örmény utca melletti területén ért véget. Hosszabb-rövidebb ideig két iparvágány-kiágazás üzemelt itt. Az egyik az egykori Szacsvay utca torkolata közelében a jobb oldalon, a másik a Gyömrői út túlsó oldalán, a gyár területén baloldali irányba ágazott ki. A kőbányai vontatóvágány rendeltetése, hogy a Kőbánya teherpályaudvar és Pest lő rinc állomások között a pálya bal oldalán fekvő gyártelepek iparvágányain fel- és leadott küldemények – a nagy forgalmú Buda pest– Cegléd–Szolnok vonaltól füg get lenül –  közvet lenül továbbíthatók legyenek.  A von tatóvágány Pestszentlőrinc vasút állo más ból ágazik ki, és a ceglédi vonallal párhuzamosan halad a Gyömrői út–Vaspálya utca–Kőér utca kereszteződéséig, ahol a kereszteződést, majd a Cserkesz utcát átszelve iparvágányként ér véget a Lampart Vegyipari Gépgyár Zrt. területén. A vontatóvágány Kőbánya-hizlaló elágazásánál a 94/95. fővonali szelvénynél kap csolódik a fővonalhoz, Pestlőrinc állomásnál a 129+80. számú fővonali szelvényben ér véget. Pestlőrinc felőli végén található az úgynevezett „vontató II. számú vágány”; ez az állomás XVIII/1. számú váltóval ágazik ki, a vontatóvágánnyal párhuzamosan halad, és abba Pestlőrinc állomás területén a 128+09 kitérővel csatlakozik. A vontatóvágányon a hatvanas és hetvenes években szállították a legtöbb árut. Egymást érték a Vaspálya utcának a Kőér utcai kereszteződéstől délre fekvő részét keresztező iparvágányok. Az 1966-os állapot szerint a következő vállalatoknak volt itt iparvágánya: Zománcipari Művek (Lampart), Kőbányai Gyógyszer árugyár (I. és II. vágány), Magnezitipari Művek (I–IV. vágány), Oxigén és Dissougázgyár (Magnezitipari Művek IV. vágányából), Könnyűbeton és Szigetelőanyag-ipari Vállalat, Budapesti Vegyipari Gépgyár (I. és II. vágány), Épületkerámia és Burko ló ipari Vállalat (a Magnezitipari Művek Kerámia Gyáregységének iparvágánya az Épületkerámia és Burkolóipari Vállalat ipar vágá nyához annak gyártelepén csatlakozott), Kőbányai Textil. Utóbbi iparvágánnyal fejeződik be Kőbánya teherpályaudvar kiszolgálási körzete. Az ettől délre található iparvágányokat Pestlőrinc állomás szolgálja ki. A kiszolgálás Kőbánya teherpályaudvarról a fővonal érintésével volt lehetséges. A két állomás kiszolgálási határa a 107. szelvényben van. Pestlőrinc állomásról egykor a következő iparvágányokat szolgálták ki: Egyesült Villamosgépgyár – EVIG I. sz. gyár (I. és II. sz. vágány), Csepeli Kőolajipari Vállalat, Kőbányai Műanyaggyár vágánya a Csepeli Kőolajipari Vállalat iparvágányának folytatása, EVIG IV. számú gyár, Budapest Kőolajipari Gépgyár (I. és II. sz. vágány). Pestlőrinc állomásról a kiszolgálás odamenet ben húzva, visszafelé tolva volt lehetséges. A 2762. szelvényben kiágazó vágá nyo kat a múlt század harmincas éveinek végéig a Czugler-féle Üveg- és Porcelán Nagy kereskedelmi Vállalat, 1944 végéig egy mezőgazdasági termékeket forgalmazó vállalat használta. A háború után a vágányok a Gyapjúforgalmi Nemzeti Vállalat hasz ná latába kerültek. Volt itt raktára a Közép-magyar országi Közraktárak Vállalatnak, valamint a Magyarországi Külforgalmi Vállalatnak is. A vágányok nyolc méter hosszú, 34,5 kg/fm, „c” rendszerű acélsínekből épültek. A teher kocsikat Kőbánya teherpályaudvar tartalék mozdonyai (325, 326, 333) állították ki. A Kőbányai Gyógyszerárugyár 1953. évi távlati gyárfejlesztési terveiben az Örmény utca vonalában számolt iparvágánnyal és az ahhoz csatlakozó különböző raktárakkal. Néhány évvel később, 1961-ben a gyár megkapta a Gyömrői út vasút felőli oldalán található Borkősavgyár területét, és vele együtt a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat három iparvágányát is. Elsőként a Szacsvay utca felé eső vágányt bontották fel. Ennek a helyére épült az új iparvágány (Kőbányai Gyógyszerárugyár I. sz.). A másik két vágány közül a fővonalhoz közelebb esőt szinte azonnal felszedték. A mellette lévőt csak akkor lehetett volna felbontani, ha megépül a Vaspálya utcát keresztező, a keresztezés után azzal párhuzamos vonalvezetésű, a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat telep helyét kiszolgáló iparvágány.  Az új (I. számú vágány), átalakított iparvágányt két ütemben építették ki – 1962. december 28-án került sor az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételére, majd 1963. február 1-jén tartották a műszakrendőri bejárást. Az iparvágány 48. rendszerű sínekkel, az egyenes vágányrészen előfeszített vasbeton aljakra, íves vágányrészen faaljakra, nyitott alátétlemezekkel, síncsavaros leerősítéssel épült meg. Az ágyazat anyaga salak, az útátjáróban zúzott kő. Vastagsága 40 cm. Az aljak egymástól 77 cm-re voltak elhelyezve. A legkisebb ívsugár 150 méter. A legnagyobb emelkedő, illetve lejtő 14,5 ezrelék. Az iparvágány ideiglenes üzembe helyezését az 1/1961./XII.9./ OT-PM-ÉM számú együttes rendelete Vhr. 248. § 1. bekezdés re hivatkozással 1963. december 28. napi hatállyal engedélyezték. A végleges üzemengedélyt a gyár azonban csak 1966. január 16-án kapta meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztály Építési és Pályafenntartási Szakosztályától. Ezer kilencszázhatvankilenc első félévében a meglévő iparvágányból leágazást építették a vállalat II. sz. raktárához az Örmény utcai fronton, ezzel megvalósult az 1953-ban rögzített távlati gyárfejlesztési elképzelés. Később, 1973-ban az egykori Gyapjú forgalmi Vállalat (Kőbányai Gyógyszerárugyár II. sz.) vágányát részben visszabontották, miután a gyógyszergyár a forgalmat a sínpár ezen 14 méteres szakaszán megszüntette, ugyanakkor a Budapesti MÁV Igazgatóság Anyaggazdálkodási és Beszerzési Osztályán bejelentette igényét a bontott anyagra. A bontott anyagot a gyár egy tervezett, de soha meg nem valósult, harmadik iparvágány építésére kívánta volna felhasználni.
A nyolcvanas évek közepére csak az I. számú iparvágányon maradt meg a forgalom. Az I. számú iparvágányból kiágazó egykori borkősavgyári jobboldali, az Örmény utcai baloldali vágánykiágazás, valamint a II. számú vágány megszűnt. Ez utóbbit csak részlegesen szedték fel, torzója még napjainkban is látható. A megmaradt I. számú vágány 2014 végéig üzemelt. Először csak részben, majd teljesen elbontották. A megszüntetés előtti évtizedek folyamán a vevői igényekhez való igazodás a szállítás területén is változtatást sürgetett, így került egyre nagyobb mértékben előtérbe a közúti szállítás – a rugalmatlan és gazdaságtalan vasúti szállítás rovására. A Kőbányai Gyógyszerárugyár, a későbbi Richter Gedeon Vegyészeti Gyár ott, ahol erre a beszállított alapanyagok, illetve a gyártott termék mennyisége igényelte a vasúti fuvarozást, jelentős erőfeszítéseket tett annak korszerű, környezetvédelmi előírásoknak megfelelő 
megvalósítására. A szállítás területén alkalma zott változtatások elsősorban gazdasági kérdésként merültek fel. A szóban forgó iparvágány meg szün te tésével eltűnt a Gyömrői utat keresztező utolsó iparvágány is. A pestlőrinci vontatóvágány Szlávy utca és Kőér utca közötti szakasza a jelenlegi állapotok szerint ki van zárva a forgalomból. A vontatóvágányból kiágazó vágányok közül már csak a Murexin vágányt és a régi Dinamó IV. számú vágányt használják. A vontatóvágányon az M41, M61 és M62 mozdonyok kivételével valamennyi dízelmozdony köz lekedhet, a meg engedett sebesség öt kilométer per óra.