Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Párkány-Esztergom HÉV

2014.02.26

 

 

1895-re teljesen kiépültek azok a vasútvonalak (Budapest-Érsekújvár-Pozsony, Párkány-Léva, Almásfüzítő-Esztergom, Budapest-Esztergom HÉV), melyek Párkányt és Esztergomot bekapcsolták a történelmi Magyarország vasúti közlekedésébe. Még ugyanebben az évben befejeződött a Mária Valéria híd építése Esztergom és Párkány között. A híd oly módon lett kialakítva, hogy későbbiekben a vasút is átvezethető lett volna rajta.

A XIX. század 80-as éveiben már születtek elképzelések a két Duna-menti település vasúti összeköttetésének megteremtésére. A századforduló környékén kezdtek konkrét formát ölteni a korábbi tervek.

A megvalósításra akkor két lehetőség kínálkozott:

·        Mivel Esztergom vasútállomás eredetileg nem fejállomásnak épült, a városon való átvezetéssel lehetőség nyílt volna vasúti pálya kiépítésére a Mária Valéria hídon, melybe építésekor bekerültek a vasúti pálya kiépítéséhez szükséges hosszanti tartóelemek.

·        Esztergom állomásból déli irányba induló vágány, kiágazás után északnak fordulva a várost keletről megkerülve, újonnan építendő Duna hídon érte volna el Párkány állomást. Vasúti hídon való átvezetéssel együtt, az elképzelések szerint Duna balparton rakodó állomás épült volna, melyhez a bal parti hídfőnél ágazott volna ki vágány.

Az első elképzelések szerint villamos üzemű vasútvonalat kívántak volna helyi érdekű vasútként (HÉV) üzemeltetni a MÁV kezelésében. Mivel a technikai lehetőségek a villamos üzemre a vonal egyik végpontján sem voltak meg, újra a gőzüzemű szállítás került előtérbe. 1905-ben Esztergomban a Ganz gyár villamos központi telepet létesített, ezért újra felvetődött a villamos vontatás kiépítésének lehetősége.

„Szokásos módon” a szóban forgó vasútvonallal kapcsolatos elképzelések hatalmas vitákat váltottak ki. A Magyar Királyi Államvasutak Balparti és Jobbparti Igazgatóságai között hatalmas versengés folyt az építendő vonal felügyeletéért.

A szállítási irányok, a szállítandó áruk milyenségének és mennyiségének felmérése után egyértelműen kiderült, hogy a tervezett HÉV vonalon a teherszállítás nagy részét a mezőgazdasági tömegáruk, ezen belül is cukorrépa, illetve cukor szállítása fogja kitenni. Ez el is döntötte azt a kérdést, hogy a vonal melyik igazgatóság alá tartozzon, mert az előbbiekből következően a szállítási irányok egyértelműen délről északra mutattak, így a vonal üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges, már üzemelő vasúti infrastruktúrát érintő fejlesztések nagyrészt csak - a Jobbparti Igazgatósághoz tartozó - Esztergom állomást érintették. Problémát jelentett ugyanakkor, hogy a fent említett árufajták csak az év egy bizonyos szakában tudták volna biztosítani a vonal kapacitásának megfelelő kihasználását.

Esztergom állomást érintő fejlesztési elképzelések a következők voltak:

A folyóvágányok cseréje 34 kg/fm „i”vágányra, az állomás déli végén található váltóállító őrház kibővítése, új kitérő beépítése, mozdonyszín bővítése, kocsiszín építése. Jelentős költségnövelő tényezőnek bizonyult az, hogy a Dunához vezető töltést igen hosszan meg kellett volna emelni a pályaemelkedés csökkentése érdekében. A tervek szerint ez legfeljebb 25 ezrelék lehetett.

A teherforgalmat a vonalon csak éjszakai üzemmódban tervezték megvalósítani. Nappal csak a személyforgalom használta volna vasutat. A személyszállítással kapcsolatban nem volt kiforrott elképzelés. A gőzvontatással és a gőzmotorkocsival üzemelő személyszállításnak is voltak támogatói és ellenzői. Volt olyan álláspont, mely szerint a két város közötti személyforgalmat közúton kell megoldani.

A vasúti összeköttetés azóta sem valósult meg, annak ellenére, hogy az OMÁV (Osztrák-magyar Államvasút Társaság) már 1884-ben engedélyt kapott az Esztergom–Nána (Párkány)–Ipolyság vasútvonal – ezzel együtt egy dunai vasúti híd – kiépítésére.

Az első világháború után a vasúti összeköttetés kiépítésére már nem volt esély. Sőt egy időre a közúti összeköttetés is megszakadt. A csehszlovák hadsereg 1919-ben a Mária Valéria híd Párkány felőli oldalának nyílását felrobbantotta. A hidat 1922-ben Népszövetségi nyomásra helyreállították.

A vasúti összeköttetés kiépítése Párkány és Esztergom között közel 130 éve várat magára, így Újpesttől felfelé Komáromig továbbra sincs vasúti összeköttetés a Dunán. A Budapest-Esztergom vasútvonal – nem számítva az Almásfüzitői vonalat – gyakorlatilag zsákvonalként üzemel.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.